Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Léleküdítő gondolatok a zenéről,
nevelésről
, olvasásról, szeretetről...

"A zene lelki táplálék

és semmi mással nem pótolható..."

                       (Kodály Zoltán)

 

„ ...szebbnél szebb zenéken át vezet az út a nagy mesterművek felé.

S aki egyszer odáig eljut, úgy érzi, lelki gazdagodása megért volna

bárminő fáradságot vagy áldozatot.

A mag el van vetve, nem kell csak a békesség és szeretet májusi esője,

hogy kalászba szökjön.” 

                                                             (Kodály Zoltán)

 

Mindenik embernek a lelkében dal van,

és a saját lelkét hallja minden dalban.

És akinek szép a lelkében az ének,

az hallja a mások énekét is szépnek.

                                                                               (Babits Mihály)

  

"A zene hatása olyan emberformáló erő, amely kihat az egész

 személyiségre. Az értékes zene fogékonnyá teszi az embert

   a szép befogadására, formálja ízlését és emberi magatartását." 

                                                                                                   (Kodály Zoltán)

 

  "Az igazi szeretet próbája egyedül az, 

hogy nem fél a másik ember szeretetétől, 

hogy elegendő benne a szelídség, a türelem és az alázat ahhoz, 

hogy elfogadja azt."

                                                           (Pilinszky János)

"Tiszteljétek az írást,

mert az íráson át a lélek szól az emberiséghez."

                                                                                   (Móricz Zsigmond)

 

Van az evangéliumnak egy elgondolkodtató mondata, amelyet ha csak egy kicsit is megértünk, ujjongással fogadunk.

Sürítve megtaláljuk benne mindazt, amit az életben tennünk kell. Összefoglalja mindazokat a törvényeket, amelyeket Isten az emberi szív mélyébe vésett.

 

 

"Amit akartok, hogy veletek tegyenek az emberek,

ti is tegyétek velük.

Ez a törvény és a próféták."

(Mt 7,12)

 

"A zene nem magánosok kedvtelése, hanem lelki erőforrás,

amelyet minden művelt nemzet igyekszik közkinccsé tenni.

Kapja meg belőle részét minden magyar gyermek."

                                                                                              (Kodály Zoltán)

 

 

"Mindig tud adni, akinek a szíve szeretettel van tele.

A szeretethez nem kell teli erszény."

                                                                                           (Szent Ágoston)

 

"Mi másért olvassuk a könyvet, ha nem azért,

hogy a jó példákat látva a jót kövessük,

a rosszat pedig kerüljük."

                                    (Hunyadi Mátyás)

 

"Az ember hivatása, hogy szeresse a szépet,

kövesse a jót és cselekedje a legjobbat."

                                                                                          (Beethoven)

 

"Minden olvasmány egy magot hagy hátra, amely kicsírázik."

                                                                                                (Jules Renard)

 

„ Az emberiség boldogabb lesz, ha megtanul zenével élni,

s aki valamit is tett ez irányban, már nem élt hiába.” 

                                                             (Kodály Zoltán)  

 

"Ne tartsd fontosnak, hogy fontosnak tartsanak,

egyszerûen csak szeress, és fontos leszel!"
                                                        (Anonym) 

 

 Van egy láthatatlan híd, ami összeköti az embereket,

élőket és elhunytakat.

Ez a híd a SZERETET.

Vigyázz rá nagyon, Kisfiam!

Akkor sohasem szakadunk el egymástól...

                                                    (Járdányi Pál)

(Ezeket a sorokat hagyta Járdányi Pál az akkor 9 éves kisfiára.

Az emlékkönyvbejegyzés dátuma: 1966. májusa)

 

 

További zenei idézetek Kodály Zoltántól:

www.kodaly-inst.hu/kodaly/concept_hu.htm

 

******************

 

Karácsonyi léleküdítő:

 

 Gyújtsál egy gyertyát, ha leszáll a csendes éj,
Mondj el egy imát a sok szegény emberért.
A szeretet ünnepe, hidd el, csak így lesz szép.
Áldását szórja rád, majd az ég.

  

... „Két hatalmas érzést oltott szívedbe a természet, és ezen két érzés: igazság és szeretet. Ezek legyenek vezércsillagaid az életnek pályáján, s ha ezeket követed, érjen bárminő sors, erkölcsileg süllyedni soha nem fogsz. Légy igazságos mindenkor és mindenek eránt, a magad hibáiról szigorúan, de mások hibáiról kímélő szeretettel ítélj. A szeretet részvételét meg ne vond embertársaidtól soha, mert aki másnak ártatlan örömén, szerencséjén örülni nem tud, és aki másnak szenvedéseit hideg részvétlenséggel nézheti, az nem érdemel , nem nyer szeretetet másoktól, mert a szeretet csak szeretetnek lehet jutalma.”...    

                          (= Deák Ferenc levele egy tanuló ifjúhoz – Kehida, 1840.)

 

*****************

    Anyáknapi léleküdítő  


Anyák napja

Kinek gondja van rád
Kinek el nem fogy soha gondja Rád,
Szeresd szívből édes jó Anyád.
Imádkozz az oltár előtt,
Hogy az Isten tartsa meg Néked Őt
Mert Ő adott néked földi életet
Hogy te élj, ő nagyon sokat szenvedett
Két gyenge karja érted fáradott
Ne okozz néki soha bánatot
Óvd minden gondtól drága jó szívét
Kérd a Teremtőt, védje életét.

Ha megbántod, kérd bocsánatát
Ne feledd, hogy nincs több Édesanyád.
Ha fáradt szemed este lehunyod
Az első imád Ő érte mondhatod
Hisz addig árva nem leszel soha
Míg el nem fogy az ő mosolya.
Te aki járod – e földi Golgotát,
Örökké szeresd szívből drága ÉDESANYÁD.
Édesanyád hajlékát soha sem hagyd,
Mert szülői ház csak egyetlen egy van.
Mit nagyon őrizni kell hittel, s becsülettel
Mert itt töltöd el ifjú boldog éved
Hol nem ismersz bánatot, a gondot
Mert feletted őrködnek az anyai karok.
Légy boldog, s soha sem feledd
Hogy mit tesznek érted a szülői szívek
Szeretetet fonnak életed körébe
Hogy míg élsz, soha ne feledd el őket
Mert az csak egy van az életben
És többet ér az a szó, hogy szeretlek!

(Ismeretlen szerző)


A hangja csöndes, lágy, zengő zene,
És simogató puha a keze.
A szeme tiszta, mély meleg csoda,
És nyílt, egyenes, fehér homloka.


A jóság rajta tündöklőn ragyog,
Megérzi titkon, amit gondolok,
Vágyam rajta előbb suhan át…
Derűje fénybe vonja a szobát.


Halk kedvessége szelíden pihen,
A közelében élő szíveken.
A bánata, a könnye sem nehéz
Hiszen – velünk – a szeme égre néz.

A mások baján, terhén könnyet ejt,
Mindent megbocsájt, rosszat elfelejt,
Tanít, dorgál és tükröt tart eléd:
De magát nézi meg benne elébb.

Türelme szent és soha nem fogy el,
A reménysége, mindig énekel…
Imádság nélkül nincsen semmije
És imádkozva megvan mindene.

(Ismeretlen szerző: Asszonyideál…)